méz (2), advent (8), család (10), Ady (1), kultúra (23), koraszülöttek (1), lélekzuhany (1), Seuso-kincs (1), törvényszék (4), labdarúgás (4), birkózás (2), rock (4), sport (76), rendőrség (2), édesség (3), adomány (4), szívvel-étellel (9), Dóczi Éva (1), mézfesztivál (2), Életstílus&Utazás (8)

Horhosokkal a Dolomitokra

2019-07-23

Három lelkes és elszánt zalai fiatal, Nagy Veronika, Horváth Péter és Seibert Evelin idén tavasszal embert próbáló célt tűzött ki maga elé. Fejükbe vették, hogy egy Spartan Race Trifecta hétvége keretein belül meghódítják az olaszországi Dolomitokat.

A Spartan Race egy akadályfutó verseny, mely az élet analógiájára épül. Soha nem tudni előre, mekkora lesz a táv, és milyen akadályok várnak a versenyzőkre, hiszen az életben sem tudni előre, milyen nehézségekkel kerülünk szembe. A Trifecta hétvégén pedig két nap alatt három távot kell teljesíteni: a Sprintet, melyen legalább 5 km-en, és 15 akadályon kell átküzdeniük magukat a nevezőknek, a Supert, ami legalább 13 km-t minimum 25 akadályt jelent. Valamint a Beastet, a „szörnyeteget”, amin legalább 21 km-t, és 25 akadályt kell teljesíteni.

Veronika, Péter és Evelin kora tavasszal határozták el, hogy neveznek a Dolomitokban megrendezett Trifecta hétvégére, és el is kezdték a felkészülést. Erőnléti edzéseken felül legalább hetente kétszer futották a zalai dombokat. Félelemmel, vegyes izgalommal vágtak neki a Horhosok útjának, eleinte a legrövidebb, 8 km-es, zöld jelölésű túraútvonalnak Majd következett a középső, kék, 13,9 km-es útvonal, ami bejárja a környező dombokat, a Csortán hegyet, a Pipa hegyet és a Hosszúhegyet. A piros, 23,1 km-es sem maradt ki. Az útvonal elér egészen Pethőhenyéig, ahol a Szent István templom is megtekinthető. Érinti a Mária-forrást, mellyel a nyári perzselő forrósághoz egyre inkább közeledve hűsítették magukat.
Majd elérkezett a kihívás napja, a Dolomiti Alleghe-Civetta Spartan Race Trifecta hétvége, melyet június 29-30-án rendeztek az olaszországi Alleghe településen. Lelkesedés, izgalom, időként gyomorszorító érzés lett úrrá rajtuk, ahogy megpillantották az égbe tornyosuló hegyeket: meg tudjuk csinálni? Eleget készültünk rá? Nem vállaltuk túl magunkat?

Az első napon teljesítették a Beastet, mely 23 km volt több, mint 25 akadállyal: falmászás, majomlétra, egyensúly, lajhár mászás, vizes árkok, zsák és farönk cipelés, és hasonló feladatok állták útjukat. A terep legmagasabb pontja pedig 2080 méter volt. Szinte végig 38 fokban, tűző napon küzdötték magukat egyre feljebb a hegységben. A fullasztó melegben csupán néhány frissítőponton jutottak hideg vízhez. Fájdalom, kimerültség, hányinger, heves szívdobogás, lenyúzott bőr, holtpontok, földön fekvő, sérült indulók, vagy a futam feladását fontolgató sorstársak kísérték az útjukat. A különböző nációk próbálták bíztatni egymást, ha nem is értették pontosan, mit mond a másik. A legmagasabb pontra érkezve volt, hogy a 38 fokban is rázta őket a hideg a kimerültségtől. Ennek ellenére fantasztikus érzés volt számukra, amikor felértek a legmagasabb pontra: elképesztően gyönyörű látvány tárult eléjük. Havas hegycsúcsok, melyek körbe ölelik a sípályát, és a völgyben fekvő, kristálytiszta vizű tavat.

Rövid regenerálódás, alvás után erős izomlázzal, leégett bőrrel, hólyagos talpakkal-tenyerekkel, sajgó lábujjakkal június 30-án folytatták a másik két futammal. Elsőként a Super következett, ami 15 km hosszú volt 25+akadállyal karöltve. A legmagasabb pont pedig 1918 méter volt. A homokzsák, a farönk, amit ismét cipelni kellett a sípályán felfelé, dörzsölte az égett, fájós hátukat. Miután beértek a célba, hamarosan következett az utolsó megmérettetés, a Sprint.
Sokaknak az volt az egyetlen futam, amit teljesítettek. Vidáman, frissen, fitten álltak a rajthoz. A zalai triumvirátus pedig sárosan, megviselten, sajgó végtagokkal, mégis kissé megkönnyebbülten várta, hogy a 3. táv teljesítése után átugorják a tüzet a finishben, és a nyakukba akasszák az utolsó érmet is. A Sprinten 9 km-el és 20+ akadállyal kellett megküzdeni. A legmagasabb pont szintén 1918 méter volt.

A célba érkezés során eufórikus érzéssel vették át a 3. érmet is, majd a 4.-et, amiért egy hétvége alatt győzték le a Spartan Race akadályait a küzdelmes hegységben. Örömkönnyekkel gondoltak vissza a felkészülésre, a Horhosokra, és arra, hogyha valaki kitűz egy célt, és tesz érte, szinte bármire képes. A legtöbb gát pedig csupán a fejünkben létezik!

A teljesítményükkel kiérdemelték a kvalifikációs lehetőséget a november1.-3 között megrendezésre kerülő görögországi trifecta világbajnokságra..

2019. július 23. Prm