labdarúgás (4), úszás (4), karácsony (2), kábítószer (1), tánc (3), élet (2), sportkarate (1), gasztronómia (7), gyermekek (5), vonat (1), foltvarrás (1), bábszínház (3), darts (2), iskola (2), mézfesztivál (2), Flashmob (1), Seuso-kincs (1), koraszülöttek (1), vers (1), tehetség (3)

Mindennapi kávénkat add meg nekünk ma! De hány órakor?

2018-03-02

A kávézással kapcsolatban nagyon megosztó vélemények olvashatók. Egyik oldalról számos kutatási eredmény szól arról, mennyi pozitívummal bír a rendszeres kávéfogyasztás, másrészről viszont számos negatívumot is lehet hallani. Pro és kontra érvek tömkelege található a szakirodalomban tehát a kávéfogyasztás témakörében.
Aki ismer és olvassa a kis szösszeneteimet, azok tapasztalhatják, hogy a legtöbb témakörben próbálom az aranymetszést megtalálni.
Bevallom, én is szeretem, és napi rendszerességgel fogyasztom is ezt az élénkítőt, viszont érdemes a kávéfogyasztással kapcsolatban is megfogadni pár jó tanácsot, amit én is alkalmazok!

Nem a kávé általános hatásait szeretném taglalni, hanem egy olyan téma kapcsán írnék, ami manapság nagyon nagy probléma: a mellékvese-kimerülés illetve a stressz és a kávé kapcsolatáról, mert ugye minden mindennel összefügg!

Kicsit hosszabb írás lesz ez és kicsit talán tudományosabb is, de úgy gondolom, megéri végigrágni magatokat az íráson!
A történetem két főszereplős: a KÁVÉ (azon belül is a koffein) és a KORTIZOL nevű hormon. A hormonok a vérben keringő olyan anyagok, melyek a szervezetben különböző életfolyamatokat befolyásolnak. A kortizol (népiesen: stresszhormon) egy mellékvesekéreg által termelt szteroidhormon, amely a szervezetben döntő fontosságú életműködésekre nagyon fontos hatást gyakorol: immunrendszeri működések, anyagcsere, gyulladásos folyamatok, belső óra stb. A szervezet egészsége számára alapvető, hogy hosszú távon se túl sok, se túl kevés ne legyen a kortizolból. A túlzott mennyiség tünetei: gyors hízás, magas vérnyomás, izomgyengeség, hangulatingadozás, depresszió. A túl alacsony szint tünetei: fáradtság, bágyadtság, súlyvesztés, bőrfoltok. A kortizolszint optimális napi alakulása az alábbi görbén nagyon jól megfigyelhető:


A legmagasabb szintje reggel mérhető (egy hosszabb alvási fázist követően, sőt ébredés után meg is ugrik kicsit a szintje), ami ezután fokozatosan csökken az este felé haladva, ami biztosítja, hogy nyugodtabban aludjunk az éjszaka folyamán (az álmatlan éjszakák egyik oka a magasan maradt kortizolszint, azaz, ha például valamin rágódunk (stressz), akkor magasan marad és ébren tart).

(Ha valaki éjszakai műszakban dolgozik vagy éjszakázik (buli,stb) már változik ez a görbe (magas marad a kortizolszint éjszaka), és borul a napi ritmus. → ezért is veszélyezteti a kiégési szindróma jobban a váltott-éjszakai műszakban dolgozókat ). Az éjszakázás mellett a fizikai vagy lelki stressz is módosítani tudja a kortizoltermelést, attól függő mértékben, hogy rövid (pl: elesés, vita) vagy hosszú ideig tartó stressz (munkához kapcsolódó, betegség) éri-e a szervezetet. Rövid időtartamú stressz esetén kicsi kortizolkiugrás, hosszú távú stresszhatás esetén tartósan magas marad a kortizolszint, és ez utóbbi az igazán káros.

Hogyan kapcsolódik ez a kávéhoz és a mellékvese-kimerüléshez?
A hosszan tartó stresszorok csökkentik azoknak a tápanyagoknak (pl: vitaminok) és előanyagaiknak a termelését, melyek a kortizol és egyéb hormonok előállításához szükségesek → a krónikus stressz egy ideig emeli a kortizol szintet, de egy idő után a szervezet nem tudja ezt a megemelt mennyiséget előállítani → ezen a ponton nemcsak a kortizol, hanem más kulcsfontosságú neurotranszmitterek és hormonok mennyisége is csökken (mellékvese kimerülés). Ráadásképpen felborul a kortizol napi termelési üteme és szintje is, ami az alvászavarok egyik fő oka (ha este is magas marad a szintje, nem tudunk nyugodtan aludni → ördögi kör, mert ettől meg stresszesek leszünk). A kortizolhormon szabályozási zavara kiégési szindrómához vezethet → a szervezet nem tudja tovább szabályozni a kortizoltermelést → fáradtság, motiválatlanság, közöny, alvászavarok.

A stresszhatásokat sok esetben nem tudjuk befolyásolni (kezelni azonban igen), viszont, ha a nem megfelelő idejű koffeinfogyasztással erre ráteszünk egy lapáttal (tovább növelve a kortizolszintet), akkor sosem tudunk kilépni az ördögi körből. Azaz, ha reggel kávéval indítjuk a napot, akkor, amikor még amúgy csúcson van a kortizolszint, egy idő után koffeintolerancia alakul ki, azaz egyre nagyobb és nagyobb adag kell, hogy éberek maradjunk.

A kávé és a koffein ott lép be a képbe, hogy gátolják a kortizol-lebontást és elősegítik a termelődését azaz, ha reggel az az első dolgod, hogy felébredés céljából megiszol egy nagy adag kávét, azzal egyrészt legátolod a szervezet természetes felébredési folyamatát, másrészt ráraksz egy lapáttal a reggel amúgyis magas kortizolszintre.
Ha magas kortizolszint mellett kávézunk, idővel koffein-tolerancia alakulhat ki, azaz egyre több és több adag kell ugyanakkora hatás eléréséhez.

MI A MEGOLDÁS, HA NEM SZERETNÉL LEMONDANI A KÁVÉZÁSRÓL, MÉGSEM AKAROD MEGTERHELNI A SZERVEZETED?
A megoldás a kávé optimális időpontban történő fogyasztása és az optimális napi fogyasztási mennyiségében rejlik:
• A legkedvezőbb időszak a napi koffeinbevitelhez a délelőtt fél 10 és fél 12 közötti idő (mivel a kortizolszint reggel 8 és 9 óra közt tetőzik, utána kezd csökkeni) , illetve egyes irodalmak szerint a fél 2 és 5 óra közti időszak, bár én fél 4-4 óra után már nem javaslom.
• Adagmennyiséget tekintve napi maximum 1-2 adagnyi javasolt.
Steven Miller szerint alapvető farmakológiai előírás, hogy csak akkor használunk egy adott szert, amikor arra szükség van, máskülönben immunisak leszünk az adott szerre. Azaz a kávéra lefordítva: a reggeli kávé kevésbé hatásos, mint a délelőtti, és idővel csak egyre nagyobb dózissal tudjuk elérni ugyanazt a hatás, mint amit szeretnénk.

Ha már stresszcsökkentésről is szó esik, íme pár hasznos trükk a megfelelően időzített kávéfogyasztáson túl:
Étrendkiegészítésként
magnéziumpótlás
megfelelő omega-3-bevitel (csökkenti a gyulladásos faktorok szintjét)
Ashwagandha-kivonat szedése
Stresszkezelő technikák (olvasás, masszázs, sport, séta, stb–bármi ami megnyugtat és ne a tévézés legyen az!)

Nem tilos tehát a kávé, csak akkor fogyasszátok, amikor tényleg hatásos!! (Én magamon tapasztaltam, hogy így tényleg jobb!!)

2018. március 2. Prm / SZÍVVEL, ÉTELLEL - MONORI KRISZTI DIETETIKUS